padlófűtés

Mit kell tudnunk a padlófűtésről?

A padlófűtés kialakítható új lakás építésénél és régi felújításakor egyaránt. Ugyanis egy olyan kis hőmérsékletű fűtési rendszernek, mint a padlófűtés, több előnye is van: először is – a hagyományos központi fűtés radiátoraihoz képest – a hő jóval nagyobb felületen sugárzik ki. Másrészt az ilyen fűtés hőmérséklet eloszlása sokkal kellemesebb klímájú helyiségeket eredményez. S végül az energiamegtakarítás sem elhanyagolható. Alapszabályként tekinthető, hogy minél nagyobb a fűtött felület, annál kisebb vízhőmérsékletre van szükség a meleg vizes padlófűtés esetében.

Rendszerint elegendő a padlófűtés vizét 40…45 fokos hőmérsékletűre felmelegíteni. A helyiségek átlagos hőmérséklete a mindenhonnan áramló meleg révén 2 fokkal csökkenthető a fűtőtestes rendszereknél szokásoshoz képest. Így energia és természetesen költség takarítható meg, mivel minden egyes fok hőmérséklet-csökkentés mintegy 6 % energiamegtakarítással jár. Ha valakinek még a környezet védelme is fontos dolog, az a padlófűtést természetesen olyan környezetbarát és kedvező energiahasznosítású hőfejlesztő berendezéssel kombinálhatja, mint a – lehetőleg harmadik generációs - kondenzációs kazán, napkazán (napkollektor) vagy hőszivattyú.

Elektromos padlófűtés

A padlófűtés harmadik generációja. A padlófűtés lehetséges megoldásai ma már a korszerű fűtőkábelek műszaki paramétereitől függenek. Mivel napjainkban úgy mondhatjuk, hogy a harmadik generációnűl tartunk, így célszerű egy kis áttekintés a lehetséges megoldásokról. Kezdetben meleg vizes padlófűtést alkalmaztak. A csöveket aljzatba fektetve, annak pontos, szakszerű szerelésére volt szükség. Az igényes rendszer sokféle szerelési anyagot igényelt, számos mozgó alkatrésszel (visszacsapó szelep, keringető szivattyú stb ). A rendszerben számos meghibásodás fordulhatott elő, így például vízkövesedés, tömítettség és légtelenítési problémák.

A kiépített fűtőkörök teljes hosszban azonos hőteljesítményt adnak le az adott területen mind a bútorok, mind a szőnyegek alatt, ha a kiépítés ezeket nem vette figyelembe.

Az ellenállásos elven működő fűtőkábelek megjelenése új lehetőségeket nyitott a padlófűtések kialakítása szempontjából. Ezek helyigénye kisebb volt, mint a meleg vizes rendszereké. Ez a rendszer gyorsa szerelhető, nem igényelt mozgó alkatrészeket, és ritkábban hibásodik meg.

Lényeges változást hozott a padlófűtés kialakításában az ún. harmadik generáció, azaz az önszabályozós fűtőkábelek megjelenése. Ezek fő jellemzői, hogy tetszőleges hosszban alkalmazhatók – 50 cm-től több 100 m-ig – és közvetlenül a hálózati feszültségre, 230 V-ra köthetők. Bárhol, bármikor bővíthetők vagy visszabonthatók.

A fűtőszalag teljes hosszban érzékeli környezete hőmérsékletét. Ahol meleget érzékel –pl. bútorok vagy szőnyegek alatt – leszabályozza a fűtést, azaz kisebb hőt ad le, ahol hideget érzékel – pl. ajtók, ablakok előtt – ott nagyobb hőt ad le, így biztosítja a helyiség egyenletes hőmérsékletét.

Nem vetemednek a bútorok, nincs kellemetlen komfortérzés az ülő- és fekvőgarnitúrák alatt létrejövő túlfűtés miatt. Szerelése gyors és egyszerű, nem szükséges speciális hidegvég-kiképzés.

Falfűtés

A hőérzeti kutatások rávilágítanak arra, hogy komfortérzetünk szempontjából a levegő hőmérsékleténél van egy fontosabb tényező is; a melegsugárzás érzékelése.

Ennek jelenlétében ugyanis az ember hőérzete kisebb környezeti hőmérsékletet igényel, ugyanakkor komfortérzete mégis biztosított.

A falfűtés nagyon gyors szabályozhatósága még értékesebbé teszi azt, ennek alapja, hogy a rendszer kis belső átmérőjű csőrendszerében lényegesen kevesebb meleg víz cirkulál a hagyományos fűtési rendszerekhez képest, ezért a felfűtési időszak rendkívül rövid. A sugárzó hőt hamar érzékelhetjük a vékony 2…7 mm-es vakolattal fedett fűtéscsövek felől. Ezen kívül a rendszerhez olyan osztó-gyűjtőket ajánlunk, amely a könnyű szerelésen kívül lehetőséget nyújtanak a fűtési körök pontos és ellenőrizhető hidraulikai beszabályozására, valamint a helyiségek hőmérsékletének különálló mechanikus vagy automatikus szabályozására.

A falfűtéssel elérhető hőmérséklet-csökkentési lehetőség már önmagában 12…15%-os energia megtakarítást jelent. Ezen túlmenően, mivel a helyiség levegő-hőmérséklete függőleges irányba lényegesen egyenletesebb, mint a konvekciós fűtéseknél, további megtakarítás 5…8 %.

A lakótér kisebb hőmérséklete pozitívan hat a vegetatív idegrendszerre, az ember közérzetileg frissebbnek érzi magát, és nő az agy teljesítőképessége.

A helyiségek porterhelése jelentősen csökken a levegőventilláció lecsökkentése miatt, ami különösen asztmás és porallergiás családtagok jelenléte esetén fontos szempont. A rendszer nyáron hűtésre használható.

Szegélyfűtés

A szegélyfűtés hatására a helyiségben nagy arányú lesz a konvekciós hőleadás és csekély a légáramlási sebesség, a külső falak mentén a páralecsapódás mértéke is csökken.

A szegélyfűtés gazdaságos fűtési forma, mivel már kisebb hőmérsékleten is kellemes a hőérzet. Mivel a felmelegítendő keringetett víz mennyisége kicsi, ezért a rendszer gyorsan reagál a szabályozásra.

A szegélyfűtés további előnye, hogy egyenletes hőmérsékletet biztosít, a padlónál ugyanolyan meleg van, mint kevéssel plafon alatt. A külső falak mentén ún. hőfüggöny jön létre, ezáltal nem keletkeznek kellemetlen légáramlatok, és hidegebb részek sem alakulnak ki a helységen belül.

kazán

A padlófűtés és a lakásfűtő készülék (kazán) kapcsolatáról

A padlófűtés élettanilag akkor jó, ha a padló felületi hőmérséklete csak kb. 10 C fokkal nagyobb a helyiség kívánt hőmérsékleténél, tehát pl 20 fokos helységhőmérséklet esetén a padló felülete 30 fokos lehet.

Ezen feltételhez pontosan be kell tartani

  • A padlórétegtervet, az előírt padlóanyag alkalmazását;
  • A csőkiosztási tervet;
  • A fűtési vízhőmérsékletet, a hőlépcsőt, annak szabályozhatóságát;
  • A fűtési vízmennyiség beszabályozását stb.

Ez a feltétel behatárolja a padló maximális hőleadását és a padlófűtés csöveiben áramló víz maximális hőmérsékletét is.

Így a padlóról max. kb. 100 W/m2 hő vehető le, és a fűtővíz – a padló anyagától függően – max. 36…46 C fokos.

Ezekből következik, hogy

  1. egy helyiségen vagy lakáson belül tiszta padlófűtést csak ritkán tudunk alkalmazni, pl. sarokszoba, üvegfalú nagy nappali szoba esetén szinte lehetetlen;
  2. a jelenleg még drága kishőmérsékletű kondenzációs kazánok kivételével nem találunk olyan lakásfűtő készüléket (kazánt), amellyel a fűtővíz kis hőmérsékletét (36…46 fok) a kazán kazánkárosodása nélkül tartani tudjuk.

Lakásfűtő készülékeket, kazánokat tehát nem szabad közvetlenül padlófűtésre kapcsolni. Két megoldás szokásos: külön hőcserélővel állítjuk elő a padlófűtéshez szükséges kis hőmérsékletű vizet. Ennek tovbbi előnye az is, hogy a padlófűtésnél fellépő oxigéndiffúzió károsító hatását el tudjuk választani a fűtési rendszer más részeitől (kazán, csőrendszer, radiátor).

Keverőszelepes megoldás. Alkalmazhatunk 3- vagy 4-útú keverőszelepet, ezt beállíthatjuk kézzel is, de a műszakilag jó megoldás a keverőszelepet motorral működtetni megfelelő szabályozóval ellátva. A keverőszelep biztosítja a padlófűtéshez szükséges kis hőmérsékletű vizet, vagy hogy a kazánt megfelelően nagy hőmérsékleten tudjuk használni. E megoldásnál oxigéndiffúzióra nem hajlamos (drágább) padlófűtési csövet kell alkalmazni, vagy vegyszerrel kell az oxigént megkötni.

Jó megoldás a padlófűtés és a radiátoros fűtés vegyes alkalmazása, még egy helyiségen belül is. Ez előnyös lehet pl. egy átmenetileg hideg időszakban, csak egy esti fűtésnél. A radiátorokkal gyorsan befűthetünk, mert a nagy hőtehetet-lenségű padlófűtésünk eredményére kb. 5…6 órát várhatunk.

A gázkazánok típusai